A CSS (angolul Cascading Style Sheets) a számítástechnikában egy stílusleíró nyelv, mely a HTML vagy XHTML típusú strukturált dokumentumok megjelenését írja le. Ezen kívül használható bármilyen XML alapú dokumentum stílusának leírására is, mint például az SVG, XUL stb.
A CSS specifikációját a World Wide Web Consortium felügyeli.

A CSS alkalmazása

A CSS-t a weblapok szerkesztői és olvasói egyaránt használhatják, hogy átállítsák vele a lapok színét, betűtípusait, elrendezését, és más megjelenéshez kapcsolódó elemeit. A tervezése során a legfontosabb szempont az volt, hogy elkülönítsék a dokumentumok struktúráját (melyet HTML vagy egy hasonló leíró nyelvben lehet megadni) a dokumentum megjelenésétől (melyet CSS-sel lehet megadni). Az ilyen elkülönítésnek több haszna is van, egyrészt növeli a weblapok használhatóságát, rugalmasságát és a megjelenés kezelhetőségét, másrészt csökkenti a dokumentum tartalmi struktúrájának komplexitását. A CSS ugyancsak alkalmas arra, hogy a dokumentum stílusát a megjelenítési módszer függvényében adja meg, így elkülöníthető a dokumentum formája a képernyőn, nyomtatási lapon, hangos böngészőben (mely beszédszintetizátor segítségével olvassa fel a weblapok szövegét), vagy braille készüléken megjelenítve.

Példa CCS-re

A CSS használható XML fájlok megjelenítésére is, így a strukturált dokumentumokhoz teljes körű stílust lehet megadni, befolyásolva az elrendezését, színét, betűtípusait az erre alkalmas kliensekben vagy webböngészőkben.

Pl.:
p {
font-family: "Garamond", serif;
}
h2 {
font-size: 110%;
color: red;
background-color: white;
}
.megjegyzes {
color: red;
background-color: yellow;
font-weight: bold;
}

A JavaScript

A JavaScript programozási nyelv egy objektumalapú szkript nyelv, amelyet weblapokon elterjedten használnak. Eredetileg Brendan Eich, a Netscape Communications mérnöke fejlesztette ki; neve először Mocha, majd LiveScript volt, később „JavaScript” nevet kapott, és szintaxisa közelebb került a Sun Microsystems Java programozási nyelvéhez. A JavaScriptet először 1997–99 között szabványosította az ECMA „ECMAScript” néven. A jelenleg is érvényes szabvány az ECMA-262 Edition 3 (1999. december), ami a JavaScript 1.5-nek felel meg. Ez a szabvány egyben ISO szabvány is.

A javascript kód vagy a html fájlban vagy külön (jellemzően .js kiterjesztésű) szövegfájlban van. Ezek a fájlok tetszőleges szövegszerkesztő (nem dokumentumszerkesztő) programmal szerkeszthetőek.
A Javascript esetében a futási környezet jellemzően egy webböngésző.
Bár a nyelvet szabványosították, mégis részben különbözően implementálják a Javascriptet a különböző böngészők.

FLASH

A weblapok látogatottságért zajló versenyében elsősorban a tartalmas információ számít, ám közvetve igen fontos szerepe van a vizuális megjelenésnek is. Ebben segít a 3D grafika és a Flash animáció. a teljes egészében Flash animációból álló honlapokat. Úgy véljük ugyanis, hogy az internetes megjelenésnek a keresőmotorok számára is értelmezhető szöveges információt kell tartalmaznia. A Flash fájlok, még abban az esetben is, amikor szöveget is tartalmaztak, hosszú időn át sima grafikai állományokként jelentek meg a keresőrendszerek számára, ami lehetetlenné tette a keresőoptimalizálást. Újabban mind a Flasht forgalmazó Adobe, mind a Google szakemberei komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a Flash

PHP

A PHP-t 1994 fejlesztette ki Rasmus Lerdorf. A PHP a Personal Home Page betűszava. Jelenleg nyílt forráskódú termékként fejlesztik, terjesztik és támogatják. Ma a legtöbb webszerveren jelen van a a PHP - feldolgozó. Mint szerveroldali szkriptnyelvet a PHP-t űrlapkezelésre és adatbázis-elérésre használják. A PHP támogatja az általános elektronikus levél protokollokat, a POP3 – at, ás az IMAP – et. A PHP egy szerveroldali HTML – be ágyazott szkriptnyelv.