Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:

Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:

Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:

Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:
Az ERP-rendszerekről közérthetően és röviden, IEA: Integrated Enterprise Application, mi is az az erp rendszer? TPS/EDP-, illetve a MIS SCM: Supply Chain Management, ISO 9001

ISO 9001

ISO 14001

HACCP

ISO 22000

OHSAS 18001

EMAS

CE

AQAP

ISO 17799

ISO/TS 16949

STandard-Team Kft.


:
Xpedient Tanácsadó Kft.

,


Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:

Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:

Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:

Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:
 

Az ERP-rendszerekről közérthetően és röviden

Mi is az az ERP? A vállalatok új területeit kapcsolták be az informatikába, s létrejöttek a manapság is fejlődő és terjedő ERP-rendszerek, Az első alkalmazások MRP II.-k továbbfejlesztéseként és kiterjesztéseként alakultak ki, innen származott a rövidítés is: ERP (Enterprise Resource Planning), vagyis vállalati erőforrás-tervezés. Bár még ma is a régi rövidítéssel (ERP) utalunk ezekre a vállalati rendszerekre, az elmúlt évek innovációi miatt már inkább tekinthetőek integrált vállalatirányítási alkalmazásoknak (IEA: Integrated Enterprise Application). Az ERP-rendszerek kialakulásával mind a controlling, mind a menedzsment óriási információs bázishoz jutott, folyamatosan bővülő funkcionalitásukkal ezek a rendszerek jelentik ma a vállalatok informatikai támogatásának alapját.

Mi is az az ERP?

ISO 9001, ISO 14001 ISO 17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

ISO 9001, ISO 14001 belső auditori, minőségirányítási vezető, valamint minőségügyi szakember tanfolyamok részletesen itt!

 

Az ERP-rendszerek

 olyan modulokból felépülő alkalmazások, melyek szoftveres megoldást kínálnak a termelés, a logisztika, az értékesítés, az emberi erőforrás gazdálkodás és a pénzügyi elszámolás tranzakcióinak valós idejű, egységes és integrált kezelésére -- a szervezet funkcionális területeit és működési folyamatait lefedő, egységes és integrált vállalatirányítási rendszerek. Az ERP-knél hagyományosan továbbra is megmaradt tehát a funkcionális szemlélet: az ilyen szoftverek modulokból épülnek fel, melyek megfeleltethetőek a vállalat egyes funkcionális területeinek, például: logisztikai, termelésirányítási, értékesítési, számviteli, controlling, eszközgazdálkodási modulokat alakítottak ki.

Az ERP-rendszerek feladata

 tehát egyrészt a vállalatnál felmerülő tranzakciók kezelése, másrészt (a korai időszaktól kezdve) a vezetők számára információ nyújtása -- a tárolt összvállalati adattömegből. Az ERP-technológia így ötvözte a TPS/EDP-, illetve a MIS-rendszereket, a középvezetői szint fölött azonban nem igazán alkalmas döntéstámogatásra, mivel a rendszerek óriásira növekedő, relációs adatbázisainál a korábbiakban bemutatottakhoz hasonló problémák merülnek fel. Középvezetői szinten máig működnek az ezekre az adatbázisokra épített, többnyire rögzített beszámolókat előállító alkalmazások, s míg nem jelent meg a vezetői információs rendszerek legújabb generációja, addig a közvetlenül az ERP-ből kinyert lekérdezések felsővezetői szinteken is használatosak voltak.

Nagyjából ekkortájt dőlt el az informatikában a közgazdaságtan egyik hagyományos kérdése: Make or Buy? (Gyártani vagy Megvásárolni?). Az informatikai szállítók standard szoftvereket alkottak, melyek egy általános vállalati modellből levezetve nyújtottak sokoldalú támogatási lehetőségeket az üzleti tevékenység különböző feladatainál. E standard szoftverek személyre -- vállalatra -- szabhatóak, ugyanakkor ez korlátot is jelent, hiszen a használat során bizonyos mértékben a vállalati működést is kell a választott programhoz "igazítani". Ezt ellensúlyozza az, hogy az ERP-gyártók igyekeznek a szoftver-bevezetések során szerzett iparági tapasztalatokat beépíteni a rendszereikbe.

Az ERP-rendszerek évek

, s lassan évtizedek óta sikeresek azon célkitűzéseikben, hogy: a vállalati tevékenység realizálásához és menedzseléséhez hatékony támogatást nyújtsanak, s ezáltal csökkenthetőek legyenek a szervezet működési költségei, valamint javuljon a belső integráció, az információáramlás és az együttműködés, ennek révén jobb döntések és magasabb színvonalú szervezeti teljesítmény legyen elérhető, ami tükröződik a vevőkör elégedettségében és a vállalat eredményességében.

Az egyre szaporodó vállalati informatikai projektek sikeressége nagyban múlott / múlik az emberi tényező helyes kezelésén: ez nem csak a döntések következetes képviselését, a felhasználók tájékoztatását és oktatását jelenti, hanem az információnak mint hatalmi forrásnak a kezelését is. Az új rendszerek megerősíthetik a régi hatalmi viszonyokat, de sokszor -- például a középvezetői szint helyett az alkalmazottak döntési jogkörének megnövelésével -- át is rajzolhatják azokat.

A folyamatszemlélet megjelenése


A 90-es években a vállalatszervezés és az informatika egymással szoros kapcsolatban, egyaránt dinamikusan fejlődött. A vállalatok értékteremtéséről alkotott kép gyökeresen átalakult: a struktúra és az irányítás mindenhatóságába vetett hitet új fogalmak váltották fel: az üzleti és a támogató folyamatok. A folyamatok radikális, vagy éppen fokozatos átszervezésében fontos pozíció jutott az informatikai rendszereknek is: a folyamatok támogatása, egyszerűbbé, hatékonyabbá tétele lett központi feladatuk. Nem csak a gyártási / szolgáltatási technológiára vonatkozott ez, hanem egyszersmind a vállalati számítógépes rendszerek összessége által nyújtott információ újraértékelését is jelentette.

A folyamatszemlélet hangsúlyozza, hogy a folyamatok a vállalati értékteremtés kulcskategóriái, melyek nem csak outputtal, de meghatározható belső vagy külső "vevő"-vel rendelkeznek, átlépik a funkciók, vagy akár az egész szervezet határait. A szerzők a vállalat értékláncán belül legtöbbször megkülönböztetik az alaptevékenységhez kötődő kulcs, vagy operatív folyamatokat, illetve a működtetési, támogató, vagy másként vezetési folyamatokat. A controlling és az informatika együttműködésével sok helyütt sikerült eredményesen adaptálni ezt az új szemléletet:
A vállalatok folyamatelvű megragadásához szükség volt a folyamatok operacionalizálására. A folyamatszintek és dimenziók kialakításakor a controllerek vállalati működésre vonatkozó ismeretei nélkülözhetetlenek voltak. Csakhamar megjelentek a folyamatok mentén történő átszervezéseket dokumentáló és támogató folyamatmodellező programok. (például: Micrografx Flowcharter, Visio, Aris, stb.).

A folyamatok controllingját

szolgálják operatív szinten a folyamatköltség-rendszerek, melyek bekerültek az ERP-k újabb változataiba (például: SAP CO moduljának ABC-része), de külön szoftverek formájában is kaphatóak a piacon (például: H&P Prozessmanager). A fejlődés következő fázisát jelzik a vállalati teljesítmény értékelésébe a folyamatokat is bevonó koncepciók, mint például a Balanced Scorecard, illetve ezek informatikai támogatása.

A vállalati folyamatok lefutásának megtervezésénél is segítséget jelenthetnek az iparág hasonló cégeinek működési mintái. Ez a fajta benchmark -- üzleti tartalom (business content) beépítése az ERP-rendszerekbe egyszerre hasznos alap, valamint folyamattervezési korlát, amennyiben a megvásárolható vállalati információs rendszerek csak bizonyos határokon belül alakíthatóak a vállalat sajátosságainak megfelelően.

Az átszervezések végrehajtása, illetve az eredmények értékelése szintén a controlling feladata volt. A beruházások és a projektek controllingja is rendelkezik informatikai támogatással: a személyi teljesítménynövelő szoftverek néhány formája (például: MS Projekt), illetve az ERP-rendszerek önálló moduljai említhetőek itt (például SAP IM, illetve PS modulok).

A folyamatszemlélet jegyében

új irányzatok indultak el ezekben az években, így az Ellátási lánc menedzsment (SCM: Supply Chain Management), illetve a Ügyfél-kapcsolat kezelés (CRM: Customer Relationship Management). Mindkettő azon a gondolaton alapul, hogy a vállalati értékteremtés folyamata nem ér véget a vállalat határainál, valamint, hogy a vállalat csak akkor lehet sikeres, ha megfelelő módon tudja kielégíteni vevőkörének igényeit. Ezért döntő jelentőségű a vevőkkel, illetve a beszállítókkal kialakított viszony -- értéklánc, illetve még inkább: ellátási lánc szintű optimalizációra van tehát szükség. A levezethető controlling, logisztikai, értékesítési és marketing feladatok a hagyományos tranzakciókezelés mellett magas szintű, on-line, interaktív analitikai képességeket, testre szabható, biztonságos, gyors és a vezetői igényekre optimalizált jelentési formákat, tervezést és tényelemzést egyaránt lehetővé tevő alkalmazásokat igényelnek.

Ezeknek az elvárásoknak a hagyományos logisztikai és értékesítési célszoftverek, a klasszikus ERP-rendszerekbe integrált modulok csak kevésbé tudnak megfelelni. Új típusú alkalmazások hozták a megoldást: ebben az időben kezdtek terjedni az adatpiacok és az adattárházak, illetve az ezekre épülő, sokoldalú OLAP-rendszerű szoftverek. Ezekkel a technológiákkal újraértelmezték a vezetői döntések támogatását; az egyes szakterületek információigényét kielégítve új informatikai területet nyitottak: az Üzleti intelligencia világát (a következő fejezet ezt mutatja be). Ezeket a szoftvereket alkalmazták az SCM és a CRM támasztotta igények kielégítésére is.

A folyamat-újraszervezések

 keretében többnyire értékelték a cégek saját informatikai egységüket, rendszerüket is -- az előző évek, évtizedek tapasztalatainak és a megszerezhető benchmarkoknak a tükrében. Az információtechnológia széles körű alkalmazása ugyanis nem mindig eredményezett hatékonyságjavulást, a nagy IT befektetések gyakran nem hozták meg a várt üzleti sikereket. A 90-es években ezért újrafogalmazták az üzleti informatikával kapcsolatos alapvetéseket:
elsődleges cél a vállalat versenyképességének növelése -- ebben kulcsszerepet játszik a megfelelő információ eljuttatása a megfelelő döntéshozókhoz (vezetőkhöz, alkalmazottakhoz);
az informatika az üzleti stratégia (vagy adott esetben újraszervezési koncepció) szerves része, ugyanakkor alárendelt, s nem öncélú eleme, illetőleg az információtechnológiában rejlő lehetőségek feltárása és kiaknázása.

Mindezen változások megerősítették a controllingtól és az informatikától elvárt együttműködés szorosságát és fontosságát. A controllerek tevékeny részt vállaltak az üzleti folyamatokat támogató, a vezetés információigényét kielégíteni képes vállalati információrendszerek kialakításában, illetve maguk is folyamatosan alkalmazták ezeket tervezési, ellenőrzési és döntés-előkészítői munkájuk során. Az operatív controlling mellett ekkortájt kialakuló stratégiai controlling is épít az IT-alkalmazásokra, a modern ERP-rendszerek bázisán kialakított Üzleti intelligencia megoldások támogatására.

ISO 9001, ISO 14001 ISO 17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

ISO 9001, ISO 14001 belső auditori, minőségirányítási vezető, valamint minőségügyi szakember tanfolyamok részletesen itt!

 


Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:
 

Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:


Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:
Szavazás


Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken: