Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:

Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:

Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:

Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:
Magyarország legfontosabb jelképei és ereklyéi

ISO 9001

ISO 14001

HACCP

ISO 22000

OHSAS 18001

EMAS

CE

AQAP

ISO 17799

ISO/TS 16949

STandard-Team Kft.


:
Xpedient Tanácsadó Kft.

,


Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:

Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:

Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:

Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:
 

Magyarország legfontosabb jelképei és ereklyéi

Bemutatjuk Önöknek Magyarország vallási, irodalmi ereklyéit és nemzeti jelképeit.

Vallási ereklye


Szent Jobb (1083)

A Szent Jobb I. István király épségben maradt jobb keze, ereklye.A Szent István halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan, aki aggódott, hogy a holttestet megszentségtelenítik, kiemelte a testet a bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette.

Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek. Innen a kincstár őre, Merkur eltulajdonította és elrejtette. 1083-ban, mikor István király szentté avatási eljárása zajlott, I. László hallott az ereklyéről, meglátogatta Merkurt bihari birtokán, ahol az ereklyét őrizte, megbocsátott neki, és itt alapította az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot, melyről Szentjobb település (ma Romániában) a nevét kapta.Hartvik legendája a lopásról nem tesz említést. Szerinte a Szent Jobbot a szentté avatási eljárás során Szent László király emeltette ki a sírból, ahol 45 éve nyugodott.

Irodalmi ereklyék


Halotti beszéd és könyörgés (1200)

A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi magyar nyelvű szövegemlék (és egyben a legrégebbi összefüggő finnugor, sőt uráli nyelvű szövegemlék is), 1192 és 1195 között keletkezett. Egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben, a magyar szöveg a 136r lapon maradt fenn. A szöveg első felfedezését Schier Xystusnak tulajdonítják, ez azonban vitatott.
Nyilvánosan elsőként Pray György jezsuita szerzetes számolt be róla, egy hétsoros szemelvényt tett közzé. Pray átadta a szöveget rendtársának, Sajnovics Jánosnak, aki épp lapp-magyar nyelvrokonságra keresett bizonyítékokat. Teljes szövegét ő publikálta 1771-ben. Az eredeti szöveg jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár-ban van, utoljára 1997 januárjában volt megtekinthető.

Ómagyar Mária-siralom (1300 körül)

Az Ómagyar Mária-siralom a Leuveni kódex 134. lapjának hátulján található. A vers szövegének nagyobb része szabad szemmel alig olvasható, mert a pergamenről a folytonos használat miatt egyszerűen kikopott. Korábban az a nézet terjed el, hogy mint érthetetlen nyelvű szöveget kidörzsölték, dörzsölésre utaló nyomok azonban valójában nincsenek. – 1922-ben fedezték fel. Az értékes kódex 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.

Szózat (1835-1836)

Vörösmarty Mihály 1836-ban írta meg versét, majd a költeményre Egressy Béni írt zenét 1843-ban, amikor annak megzenésítésére Bartay András, nemzeti színházi igazgató pályadíjat tűzött ki. A mű ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor a Nemzeti Színházban. A Szózatot második himnuszunknak is nevezik. Sokáig vita tárgya volt, hogy a Himnusz vagy a Szózat legyen a nemzeti himnuszunk.

Nemzeti dal (1848)

A Nemzeti dal Petőfi Sándor egyik legismertebb verse, amely – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Petőfi a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta, eredetileg arra a népgyűlésre, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset.

A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtattatott az elfoglalt Landerer-nyomdában (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a verset és emlékezetből diktálta le). A versből több ezret szétosztottak a nép között.

A hagyomány szerint Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva elszavalta az egybegyűlt tömegnek a Nemzeti dalt, Petőfi azonban visszaemlékezéseiben nem említi a múzeumot azon helyek közt, ahol elszavalta a verset; itt feltehetőleg beszédet mondott, csak az utókor emlékezetében állt össze a múzeumlépcsőn verset szavalás legendája.


Nemzeti jelképek


Szent Korona

A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig.

Állami címereink (1202)

A jelenlegi címert 1990. július 3-án fogadta el az Országgyűlés, az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben. Az Országgyűlés több változat szavazása után (többen a Kossuth-címer mellett voksoltak) a korábbi Kiscímert tette meg a Magyar Köztáraság címerévé.
A törvény leírása szerint „Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.”

Himnusz (1823)

A Himnusz („Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból”) Kölcsey Ferenc verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányában.

Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. Zsoltár (Tebenned bíztunk, elejétől fogva) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.

Piros-fehér-zöld (1848)

Magyarország zászlaja, illetve a magyar zászló a Magyar Köztársaság hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll. Színei a korábban rögzült magyar címerből származnak (az ezüst vágások színe a heraldika szabályai szerint a zászlón fehér), és a magyar nemzet színeiként értelmezve zászlón ebben az összeállításban csak a reformkorban jelentek meg.

19. századi romantikus értelmezés szerint a piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálta. A trikolór (három szín szerinti tagolás) ugyanakkor a francia forradalomban született francia nemzeti zászló nyomán a forradalomra is utalt.

Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:
 

Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:


Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken:
Szavazás


Rendszerhiba történt, ezért a kért funkciót nem tudjuk végrehajtani.
A rendszer tovább használható ezen a linken: