ISO 9001

ISO 14001

HACCP

ISO 22000

Online marketing tanácsadás

OHSAS 18001

Környezeti technológiák

Piackutatás

HR tanácsadás

Fordítás és tolmácsolás

Üzleti terv készítés

EMAS

CE

AQAP

Felkészítés minőségdíjak elnyerésére (EFQM)

ISO 17799

EUREPGAP felkészítés

ISO/TS 16949

Pályázat figyelés

Pályázat készítés

Aktuális pályázatok

Pályázat kereső

Belső minőségügyi auditor tanfolyam

Belső környezetirányítási auditor tanfolyam

Minőségügyi szakemberképzés

Továbbképzés belső auditoroknak az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványról

Cikkek

Online Tanácsadás

Minőségügyi szakszótár

Cégismertető

Minőségpolitika

Szervezeti ábra

Referenciáink

Kapcsolat

STandard-Team Kft.
(c) 2005 Minden jog fenntartva!

Honlapkészítés:
Xpedient Tanácsadó Kft.

Reklámajándék, ajándék szállítónk
a Velünk Kft.

Minőségirányítás. Papírozás helyett
hatákonyság növekedéssel.

Környezetirányítási rendszer
felkészítés.

Online arculattervezés,
honlapkészítés. A honlap, mint
olcsó kiszolgáló személyzet.

 

Magyarország legfontosabb jelképei és ereklyéi

Bemutatjuk Önöknek Magyarország vallási, irodalmi ereklyéit és nemzeti jelképeit.

Vallási ereklye


Szent Jobb (1083)

A Szent Jobb I. István király épségben maradt jobb keze, ereklye.A Szent István halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan, aki aggódott, hogy a holttestet megszentségtelenítik, kiemelte a testet a bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette.

Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek. Innen a kincstár őre, Merkur eltulajdonította és elrejtette. 1083-ban, mikor István király szentté avatási eljárása zajlott, I. László hallott az ereklyéről, meglátogatta Merkurt bihari birtokán, ahol az ereklyét őrizte, megbocsátott neki, és itt alapította az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot, melyről Szentjobb település (ma Romániában) a nevét kapta.Hartvik legendája a lopásról nem tesz említést. Szerinte a Szent Jobbot a szentté avatási eljárás során Szent László király emeltette ki a sírból, ahol 45 éve nyugodott.

Irodalmi ereklyék


Halotti beszéd és könyörgés (1200)

A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi magyar nyelvű szövegemlék (és egyben a legrégebbi összefüggő finnugor, sőt uráli nyelvű szövegemlék is), 1192 és 1195 között keletkezett. Egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben, a magyar szöveg a 136r lapon maradt fenn. A szöveg első felfedezését Schier Xystusnak tulajdonítják, ez azonban vitatott.
Nyilvánosan elsőként Pray György jezsuita szerzetes számolt be róla, egy hétsoros szemelvényt tett közzé. Pray átadta a szöveget rendtársának, Sajnovics Jánosnak, aki épp lapp-magyar nyelvrokonságra keresett bizonyítékokat. Teljes szövegét ő publikálta 1771-ben. Az eredeti szöveg jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár-ban van, utoljára 1997 januárjában volt megtekinthető.

Ómagyar Mária-siralom (1300 körül)

Az Ómagyar Mária-siralom a Leuveni kódex 134. lapjának hátulján található. A vers szövegének nagyobb része szabad szemmel alig olvasható, mert a pergamenről a folytonos használat miatt egyszerűen kikopott. Korábban az a nézet terjed el, hogy mint érthetetlen nyelvű szöveget kidörzsölték, dörzsölésre utaló nyomok azonban valójában nincsenek. – 1922-ben fedezték fel. Az értékes kódex 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.

Szózat (1835-1836)

Vörösmarty Mihály 1836-ban írta meg versét, majd a költeményre Egressy Béni írt zenét 1843-ban, amikor annak megzenésítésére Bartay András, nemzeti színházi igazgató pályadíjat tűzött ki. A mű ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor a Nemzeti Színházban. A Szózatot második himnuszunknak is nevezik. Sokáig vita tárgya volt, hogy a Himnusz vagy a Szózat legyen a nemzeti himnuszunk.

Nemzeti dal (1848)

A Nemzeti dal Petőfi Sándor egyik legismertebb verse, amely – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Petőfi a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta, eredetileg arra a népgyűlésre, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset.

A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtattatott az elfoglalt Landerer-nyomdában (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a verset és emlékezetből diktálta le). A versből több ezret szétosztottak a nép között.

A hagyomány szerint Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva elszavalta az egybegyűlt tömegnek a Nemzeti dalt, Petőfi azonban visszaemlékezéseiben nem említi a múzeumot azon helyek közt, ahol elszavalta a verset; itt feltehetőleg beszédet mondott, csak az utókor emlékezetében állt össze a múzeumlépcsőn verset szavalás legendája.


Nemzeti jelképek


Szent Korona

A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig.

Állami címereink (1202)

A jelenlegi címert 1990. július 3-án fogadta el az Országgyűlés, az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben. Az Országgyűlés több változat szavazása után (többen a Kossuth-címer mellett voksoltak) a korábbi Kiscímert tette meg a Magyar Köztáraság címerévé.
A törvény leírása szerint „Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.”

Himnusz (1823)

A Himnusz („Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból”) Kölcsey Ferenc verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányában.

Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. Zsoltár (Tebenned bíztunk, elejétől fogva) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.

Piros-fehér-zöld (1848)

Magyarország zászlaja, illetve a magyar zászló a Magyar Köztársaság hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll. Színei a korábban rögzült magyar címerből származnak (az ezüst vágások színe a heraldika szabályai szerint a zászlón fehér), és a magyar nemzet színeiként értelmezve zászlón ebben az összeállításban csak a reformkorban jelentek meg.

19. századi romantikus értelmezés szerint a piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálta. A trikolór (három szín szerinti tagolás) ugyanakkor a francia forradalomban született francia nemzeti zászló nyomán a forradalomra is utalt.
 

TOP 3 hiba céges Facebook oldal létrehozásakor

Ahogy nő itthon a Facebook penetrációja és most már kétmillió magyar használja aktívan ezt a közösségi oldalt, egyre több cégvezetőben merül fel az igény: "Miért ne regisztrálnám én is a cégem erre a közösségi oldalra?"

Tb-plafon kontra válságadó: annyi folyik ki a kasszából, amennyi bejön

A munkáltatóknak jövőre már nem kell 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetniük a járulékalap feletti jövedelmek után. Ezzel szinte ugyanannyi bevétel esik ki a költségvetésből, mint amennyi - a kormány számításai szerint - befolyik a válságadóból.

Mennyit nyerhetsz az új adótáblával? - Így adózol jövőre

Alaposan felforgatja a jövedelmi viszonyokat a kormány, ha a jövő évi adóelképzelései valóban a kiszivárgott formában valósulnak meg. Rosszul csak a gyermektelen, átlagjövedelem alatt keresők járnak, ők sem nagyon, a háromgyermekesek viszont hatalmasat nyernek a változáson. A Portfolio.hu kiszámolta, kit hogyan érinthetnek a változások.
 

Itt az új adótervek: gyermekek utáni havi 10 ezer forint szja-kedvezmény, csökkenő adójóváírás, béren kívüli adózás

Határozottabb és erőteljesebb lesz a gyerekvállalás ösztönzése, a béren kívüli juttatások rendszerének teljes átalakítása, a tőkejövedelmekre is vonatkozó 16 százalékos szja-kulcs, egységesen 10 százalékra csökkentett társasági adó 2012-től, a minimálbér utáni járulékfizetés visszaállítása a vállalkozók számára, lex Audi – ezek egészítik ki a kormány adócsomagját az eddig ismerteken felül az Index értesülései szerint.

Kérje ajánlatunkat itt!
Rövid kérdőívünk után munkatársunk
ajánlatunkkal felkeresi Önt!
Szavazás