A szakemberek között egyetértés uralkodik abban, hogy a minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás az ISO szabványai szerint akkor működhet optimálisan, ha beágyazódik a Total Quality Management rendszerébe, és annak szisztematikus alapját képezi

ISO szabványok

Bár az optimális megoldás a TQM rendszerbe ágyazottan működő ISO szabványok alkalmazása lenne, a felmérések szerint csak nagyon kevés vállalat működteti együtt a TQM és az ISO minőségirányítási rendszereket egyszerre, és egymásba ágyazva.

A TQM nem végcél, és biztosra vehető, hogy a minőségmenedzsment fejlődése itt nem fog megállni, és valószínű, hogy további, fejlettebb irányzatok fognak kialakulni.

Megfigyelhető az a trend, amely a szervezetek vezetőitől mind szélesebb látókörű gondolkodást, és egyre bonyolultabb vezetői-irányítói eszköztárat kíván meg a piaci versenyképesség biztosítása, és így a vállalatok nem tehetnek mást, mint hogy meglévő és alkalmazott módszereiket folyamatosan továbbfejlesztik.

Minőség

Ez az egyre élesedő verseny arra kényszerítette a vállalatokat, hogy a szervezet vezetésének középpontjába a minőséget helyezzék, és minőségmenedzselési módszereket alkalmazzanak.

Így ezen a területen is éles verseny alakult ki a vállalatok között, hogy meggyőzzék a vevőiket / ügyfeleiket arról, hogy egész tevékenységük alapeleme a minőség. Erről a tényről igyekeztek külső, harmadik feles igazolásokat is szerezni, pl. különböző minőségi díjak elnyerésével is.

A vállalatok egyik alapvető célkitűzése, hogy a vevőik igényeit kielégítsék. Az egyre erősödő, fokozódó vevői igényeknek való megfelelést, az adott termék minőségére vonatkozó, szigorú műszaki előírások nem feltétlenül szavatolják. A változó vevői igények megismerésének és kielégítésének egyik eszköze a TQM.

Ez a vállalkozás olyan vezetési, irányítási koncepciója, amelynek középpontjában a vevőközpontúság, a dolgozók felhatalmazása, bevonása és az üzleti folyamatok, ill. a megelőzésen alapuló rendszerek folyamatos önértékelése és továbbfejlesztése áll.

ISO 9001

Az utóbbi időben a TQM módszerek jelentős terjedése figyelhető meg, és a TQM módszertana általában az ISO 9001 bevezetése utáni lépésnek és nem az ISO egyszerű továbbfejlesztésének tekinthető.

A TQM módszer előnye és hátránya egyszerre különféle szempontok figyelembevételével, hogy kevésbé kötött, hiszen nincsen határozott megfelelőség és nem megfelelőség, és nincs kívülálló tanúsító, hanem az értékelést a szervezet vezetése végzi, ez az önértékelés, amely egyben a folyamatok beindításáért és fenntartásáért is felelős.

Napjainkban a minőségügyi rendszerek vizsgálatára alapvetően két módszer áll rendelkezésünkre: az ISO 9001-es szabvány szerint kiépített rendszerekére az auditálás, a TQM elvek alapján működtetett szervezetekére, pedig az önértékelés.

A TQM rendszer elterjedését ill. fejlődését különféle minőségdíjakkal igyekeznek elősegíteni, mint a legismertebbek: Baldridge Díj, Európai Minőségi Díj, a hazai IIASA SHIBA Díj és a Nemzeti Minőségi Díj. Ezek a díjak minőség alatt az üzleti kiválóságot értik, és nem a termék minőségét.

A jelenleg legelterjedtebb vállalati minőségirányítási rendszerek –ISO szabványsorozat és a TQM, de közöttük alapvető különbségek léteznek:

• Az ISO 9001 kiváló eszköz a tervezési és gyártási eljárások dokumentálására és megértésére, és ezen eljárások következetes megvalósítására.
• A TQM egy kiváló eszköz a teljes menedzsment rendszer megértésére, a lehetőségek meghatározására a teljes üzleti tevékenység eredményességének javítása és a fejlesztési tervek elkészítése érdekében.

Az ISO 9001 egy vállalati alrendszer, amely a szervezeti egységek munkájának összehangolásával garantálja a stabil minőséget, a TQM pedig egy vezetési módszer, filozófia, amely támogatja és elősegíti a folyamatos fejlődést.

ISO 9001	TQM
Főleg statikus követelmény	Dinamikus követelmény
Biztosítja a megfelelőséget, de a kiválóságot és a versenyképességet nem	Biztosítja a folyamatos javulást és a versenyképesség növelését
A hibák megakadályozására szolgál	A vevői igények egyre magasabb szintű kielégítését célozza
A minőségszabályozási és minőségbiztosítási módszereket korlátozottan alkalmazza	A minőségszabályozási és minőségbiztosítási módszereken kívül a minőségfejlesztési módszerek széles körét alkalmazza
A gyártó időszakos belső auditja vezérli	A vevő megelégedettségének elemzése vezérli
Belépőjegy a piacra	Növekvő piaci részesedés

A fenti táblázatból kitűnik, hogy az ISO állandósult követelményt tükröz. Ez időszakosan állandó, azaz az auditok között nem változik. A TQM folyamatos mozgásban működő rendszer.

Míg az ISO csak a követelményeknek való megfelelést biztosítja, addig a TQM lehetőséget nyújt a folyamatos javulásra és a versenyképesség növelésére. Az ISO 9001-esnél a hangsúly a hibák megelőzésén és a továbbterjedésük megakadályozásán van, a TQM-nél viszont az a cél, hogy a vevők igényeit minél magasabb szinten elégítsük ki.

A minőségirányítási rendszerek bevezetésének csak akkor van gazdasági értelme, ha ez növeli a vállalat ismertségét, elismertségét, valamint üzleti hasznot eredményez.