ISO 9001

ISO 14001

HACCP

ISO 22000

Online marketing tanácsadás

OHSAS 18001

Környezeti technológiák

Piackutatás

HR tanácsadás

Fordítás és tolmácsolás

Üzleti terv készítés

EMAS

CE

AQAP

Felkészítés minőségdíjak elnyerésére (EFQM)

ISO 17799

EUREPGAP felkészítés

ISO/TS 16949

Pályázat figyelés

Pályázat készítés

Aktuális pályázatok

Pályázat kereső

Belső minőségügyi auditor tanfolyam

Belső környezetirányítási auditor tanfolyam

Minőségügyi szakemberképzés

Továbbképzés belső auditoroknak az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványról

Cikkek

Online Tanácsadás

Minőségügyi szakszótár

Cégismertető

Minőségpolitika

Szervezeti ábra

Referenciáink

Kapcsolat

Hasznos linkek

Minőségirányítás. Papírozás helyett
hatákonyság növekedéssel.

Környezetirányítási rendszer
felkészítés.

Online arculattervezés,
honlapkészítés. A honlap, mint
olcsó kiszolgáló személyzet.

 

EFQM

A minőségügyben kiemelkedő eredményt felmutató gazdálkodó szervezeteink tevékenységének elismerésére 3/1996. (VI.19.) ME rendeletével a Magyar Köztársaság miniszterelnöke Nemzeti Minőségi Díjat alapított.
A Nemzeti Minőségi Díj pályázat útján nyerhető el és évente négy - kis, közepes és nagyméretű termelő, illetve szolgáltató vállalat - kategóriában kerül kiosztásra a Parlamentben a minőség világnapján.
Mint az európai országok esetében általában, az 1996-ban alapított magyar NEMZETI MINŐSÉGI DÍJ az Európai Minőségi Díj követelményrendszerén alapul, melynél nem a termék vagy szolgáltatás.

A Nemzeti Minőségi Díj modellje


A pályázat kidolgozása során a gazdálkodó szervezetek számára lehetőség nyílik az Európai Minőségi Díj követelményeinek megfelelő, egységes kritériumrendszer szerinti önértékelésre, a vállalati erős és gyenge pontok feltárására, a fejlesztendő területek kijelölésére. A pályázó vevői és dolgozói megelégedettségét, a vállalat társadalomra kifejtett hatását, üzleti eredményeit azon keresztül értékeli, hogy a vezetés milyen üzletpolitika, stratégia alapján és hogyan menedzseli a különböző folyamatokat, valamint a humán és egyéb erőforrásokat.
A modellben szereplő 9 főbb kritérium két nagy csoportba tartozik - az adottságok és az eredmények kritériumcsoportba. Az adottságok értékelésekor arra keresnek választ az értékelők, hogy a szervezet hogyan éri, érte el eredményeit. Az eredmények értékelésekor azt vizsgálják, hogy mit ért el a szervezet. Az adottságok és eredmények azonos súllyal szerepelnek a modellben, a 9 kritérium közül a legmagasabb értékű a vevői elégedettség, a maximálisan elérhető 200 ponttal.
Az önértékelés segít azonosítani a szervezet erős és gyenge pontjait, kijelölni a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztési területeket és segít meghatározni a továbbfejlődés irányait más szervezetek teljesítményeivel való összehasonlítás alapján.
Az értékelés legfontosabb szempontja a teljes körű minőségirányítás három alapelve: a vevőközpontúság, a folyamatos fejlesztés, és a dolgozók bevonása a továbbfejlesztésbe.
A pályázók a független értékelők visszajelzései alapján objektív képet kapnak a szervezet stratégiájának főbb jellemzőiről és a továbbfejlesztés lehetőségeiről. A miniszterelnöki rendelet értelmében létrejött 15 fős Nemzeti Minőségi Díj Bizottságban helyet kaptak az ipar, a tudomány, az érintett minisztériumok, gazdasági és szakmai kamarák, valamint a szakmai érdekvédelmi szervezetek képviselői.
Az értékelés - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - a következő szakaszokból áll:

A pályázatok egyéni értékelése
Az értékelők egymástól függetlenül, egyénileg értékelik a pályázatokat, azaz alkritériumonként pontozzák a pályázatokat és minden alkritériumhoz erősségeket, fejlesztendő területeket és kérdéseket fogalmaznak meg.

A pályázatok csoportos értékelése
Az értékelő csoport tagjai megvitatják az adott pontszámokat, a meghatározott erősségeket, fejlesztendő területeket és a felmerült kérdéseket. A pontszámokat illetően az értékelő csoportnak konszenzusra kell jutnia, amely után a csoportok kategóriánként kiválasztják a 2-3 esélyes pályázót, ahol helyszíni szemlét tartanak.

A helyszíni szemle
A helyszíni szemle elsődleges célja meggyőződni a pályázatban bemutatott adatok, tények, információk helyességéről és gyakorlati alkalmazásáról. A szemle során szerzett olyan új információt, amely a pályázatban nem szerepelt, az értékelők nem vehetik figyelembe.

Végső értékelés, a díjazásra javasoltak kiválasztása
A helyszíni szemlék után az értékelő csoport elkészíti a végső értékelést és az összefoglaló anyagot a Nemzeti Minőségi Díj Bizottság részére. A Bizottság javaslata alapján az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter terjeszti döntésre a Miniszterelnök elé a Nemzeti Minőségi Díj nyerteseit.

Visszajelzés
Minden tartalmilag és formailag elfogadott pályázathoz az értékelők visszajelzést készítenek a pályázók számára.

A díj iránti érdeklődést mutatja, hogy az első két évben 35 vállalkozás pályázta meg a Nemzeti Minőségi Díjat. Az 1996. és az 1997. évi Nemzeti Minőségi Díj szakmai sikere bebizonyította, hogy a díj jelentős motiváló erő a vállalkozások minőségfejlesztési rendszerének további színvonal-emelésében. A Nemzeti Minőségi Díj megalapításával szemléletváltozás és új magas színvonalú minőségkultúra kialakulása kezdődhetett el Magyarországon.

A STandard-Team Kft. Vállalja a minőségdíjak megszerzéséért indulni kívánó cégek felkészítését és teljes körű ügyintézését valamint pályázati források felkutatását.


 

Kevesebb vagyonosodási vizsgálatot indít majd az Apeh

A jövőben kevesebb vagyonosodási vizsgálatba kezd az APEH, s a középosztálybeliek zaklatása helyett ezentúl a nagyban utazó adóelkerülők ellen indul eljárás - írta a Magyar Nemzet.

Nem számít a cégeknek, mekkora az adó

A Közép-Kelet Európa országaiban megtelepedni kívánó nemzetközi vállalkozások legfontosabb telephely-kiválasztási szempontjai között nincs az első hétben az adózási környezet - állapítják meg friss tanulmányukban a vezetési tanácsadással foglalkozó IFUA Horváth & Partners szakemberei.

A cégek negyedét sújtotta a rossz idő

Az elmúlt hónapok időjárási viszontagságai a mezőgazdasági vállalkozások több mint felének okoztak károkat. Az iparban és a kereskedelmi szektorban minden ötödik cég működését nehezítették meg a viharkárok, valamint a rendkívüli ár- és belvízhelyzet – derült ki abból a K&H-s kutatásból, amely során mintegy hétszáz magyarországi kis- és középvállalkozást kérdeztek meg.

Lépcsőzetes fizetés véd a lánctartozás növekedésétől

Fedezetkezelő helyett működőképes megoldást kínál a köztársasági elnöki aláírásra váró közbeszerzési törvénymódosítás - mondta a Napinak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke.
Kérje ajánlatunkat itt!
Rövid kérdőívünk után munkatársunk
ajánlatunkkal felkeresi Önt!
Szavazás

Ön szerint meddig tart Magyarországon a válsághelyzet?

2010
2011
2012
Még tovább